1. Én-féle módszer:

A legegyszerűbb megoldás. Kell hozzá: tintasugaras nyomtató(csak tintás jó!), fólia, alkoholos filc, vas-klorid.
Méretre vágjuk, majd megtisztítjuk a panelt(smirglizni is leht). A számítógépen megtervezett NYÁK tervet kinyomtatjuk a fóliára. (Ügyelni kell a tükrözésre!!!) Rátesszük a fólia festékes felét a panelra. A festéket átmaszáljuk. (Ez csak azért kell, hogy tudjuk, hol a rajzolat).Az alkoholos filccel jó vastagon átrajzoljuk a festékes részeket. Kicsit várni kell, míg szárad. Ezütán jöhet a maratás. Ez vas-kloriddal történik. Beszerezhető: elektronikai boltokban, két formában: 1. folyadék(gyoesmarató, 0.5Liter 500Ft), 2. bogyó(ezt fel kell oldani vízben; 1L 600Ft). Kiöntjük műanyag tálba. Fémtálba TILOS, mert szétmarja!!! Fúrni kell egy lyukat a panelra, és damilt kötni rá! Ezután mehet a maratóba. Ha a vas-kloridban lóbáljuk a panelt, úgy gyorsabban mar. A maratás kb 15-30 perc. Ha kész, akkor még ki kell fúrkálni. Én 1mm-es fúrót használok mindenhez. A trimmerek lábai egy kicsit vastagabbak, ezért a lyukakat szélesíteni kell. Célszerű a fúrást állványos fúróval végezni, mert könnyen törik az 1mm-es fúró! Úgy szoktam befogni, hogy 3-4mm lógjon ki a tokmányból. Ha kész akkor már csak be kell forrasztani az alkatrészeket! Legelőször az ellenállásokat, és fokozatosan azalacsonyabbaktól a magasakig. A tranzisztorok és az IC-k nem szeretik a nagy forróságot, ezért azokat a legvégén célszerű beforraszani. Az IC-ket foglalatba tenni a legjobb, mert forrasztáskor nem éri hőhatás, és könnyü kicserélni, ha tönkremegy.

2. Én-féle módszer 2:

A módszer hasonló az 1. verzióhoz, de ugyanúgy kézzel rajzolós. Kellékek: nitrohigító(ez a lötty nekem nagyon tetszik, 600Ft), alkoholos filc, vas-klorid, nyomtató(lézer, tintasugaras esetén nyák tervet fénymásoltatni kell (a festékanyag miatt), de lehet hogy megy a tintasugarassal is (ki kéne próbálni))
Kinyomtatjuk papírra a NYÁK-tervet(lehet, hogy vinni kell fénymásoltatni is!), rátesszük a panelra(festékes felülettel lefelé). Ügyelni kell, hogy a papír jól rásimuljon a panelra, mert elfolyik a festék. Most jöhet a nitrohigító. Vattára vagy papírzsepire öntünk egy KICSIT(!!!), és bekenjük a panelon lévő papírt. Ha sok a higító, vagy nem passzol elég szorosan a papír, akkor szétfolyik a festék, és az nem jó. (Hallottam olyanról is, hogy a panelon lévő papírról vasalóval kényszerítik a festéket a panelra; fénymásolt tervvel próbáltam, de nem ment.) Átrajzoljuk az alkoholosfilccel. (Ha valaki ügyesen csinálja, és a festék szuperul átkenődik, akkor nem kell ártajzolni, mert a festék nem ázik le maratás közben.) Innentől a folyamat ugyanaz, mint az első verzió vége.

3. A legprofibb megoldás(levilágítós, előhívós, maratós):

Ez az eljárás a legdrágább, de a legjobb. Én még nem próbáltam, mert drágák a hozzávalók(lakkom és előhívóm nincs).
Kellékek: higanygőzlámpa, hőálló(fénymásoló) fólia(90 Ft/db), lézernyomtató(35e Ft), panellakk(positive 20)(1500-3000Ft), előhívó folyadék(500Ft), vas- klorid(600Ft).
Levájuk a panelt, és megtisztítjuk(smirgli(400-as)+víz). Lefújjuk a Positive 20-szal egyenletesen. Megvárjuk, amíg megszárak, kb 5 perc. Kinyomtatjuk a fóliára a paneltervet. Ráteszzük a a fóliát a panelra, és 2 üveglap közé helyezzük, hogy rásimuljon. Jöhet a levilágítás. A higanygőzlámpával kell világítani a panelt 10-20cm távolságról kb. 10 percig. Miután ez megvan, az előhívás jön. Az előhívó higítani kell 1:9 (előhívó:víz) arányban, pár percig. Utána maratás és fúrás (lásd: Én-féle módszer).

4. A levilágítós, előhívós módszer 2. verzió (nem én írtam!)

Eloször is kell egy valami muhelyféle, ahol ki kell alakítani két nagyon fontos berendezést: egy szárítót és egy UV világítót. Ezt én két falra szerelt hosszú polc kozé építettem be. A szárítót egy Dyras grillezobol csináltam úgy, hogy rögzítettem a futoszálat az aljához egy csavarral mert ez eredetileg csak úgy lóg a tepsiben, és az egészet fejjel lefelé szereltem egy polcra, alá pedig a talpaira tettem a rácsot amin eredetileg vadast kéne sütni :). Van többféle méretben is, én a közepeset vettem, szeritnem boven elég, még sok is. Ehhez a részhez nem árt egy hofokszabályzó ami szükség esetén lekapcsolja a futoszálat, de ez nálam még a "jövo zenéje".

A világításhoz venni kell egy 125W-os folytótrafót, és egy 125W-os Tungsram HGLi lámpát. A lámpa búráját el kell távolítani mert ez megszuri az UV fényt, de nem vadállat módon széttörjük mert akkor széttorik a bele is a vákum miatt, hanem a panelfúráshoz szükséges kis marokfúróval belefúrunk a búra közepén. Nekem úgy lyukadt ki, hogy lényegében észre sem vettem, azt hittem a fúróhegy tört el. Ezután már szét lehet kalapálni a búrát. A világítóhelyet valahogy el kell árnyékolni, mert az UV fény nem tesz jót sem a bornek, sem a szemnek. Aki gondolja, vehet 2 folytótrafót két lámpával, vagy egy 250W-os lámpát, ekkor a világítási ido lecsökkenhet. Én tervezek még egy lámpát beépíteni majd késobb. A helyet ahová a lámpát szereltem kibéleltem alufóliával, hogy a fény szépen verodjön benne ossze-vissza, de ez nem biztos hogy sokat segített. Az elhúzható ajtót plexibol csináltam, amire szereltem egy fa gombot hogy tudjam húzgálni, és belül lefestettem hoálló ezüsttel.

Ha ez a ketto megvan, akkor még nem tartunk sehol. Meg kell tervezni a panelrajzot, majd átlátszó filmre kinyomtatni. Ez temészetesen így natúr teljesen rossz, mert a filmen a fekete részek nem fednek eléggé. Szerencsére létezik egy spray, ami megnöveli a filmeken a fekete fedettségét, így ez megoldható. Ez a spray valóban nagyon király. Nyomdaipari boltban lehet kapni mert ott használják. Bp-en az Arany János úti metrónál kapható, de nem a Grafikában, hanem mellette egy kicsi üzletben, 1500 Ft, de soká elég mert nagy. A másik dolog a nyomtatás. A kapcsolási rajzokat én a Multisim 2001 programban készítem. Tiszta bug az egész szoftver, de a többi még bugosabb vagy még gagyibb, vagy nem tud valamit ami nekem fontos. Ez elvileg képes a rajzot (netlist) exportálni OrCad-ban vagy más paneltervezo programba, de nem pontos, és nem tetszik. Ezért én Corelben tervezem a panelt "kézzel". Ez van, a Corel-t elég rugalmasan kezelem, az OrCad-ban hamar eltévedek, és ha valami nem tetszik nem tudom hogyan módosítsam. A panelrajzot persze majd tükörbe kell printelni, hogy majd a világításnál az emulziós oldal lehessen alul. Ez nálunk (HP4L) nem mindig sikerül, ezért Corelbol PDF-be exportálok, majd onnan printelek. Ez így mindig sikerül. Akinek otthon nagyobb felbontású esetleg Postscript printere van sok memóriával, annak nem lesznek ilyen gondjai.

Tegyük fel hogy kész a film. Levágjuk a nyákot nagyjából méretre, de lehetoleg nagyobbra. Megtisztítjuk. De nem ám csak úgy simán! :))). Elso körben Superdol-al megsúrolom. Utána TN110-es zsírtalanítóba kerül a nyák kb 5 percre (400Ft, újrafelhasználható). Ezután vizes öblítés, majd fotóvegyszerboltban kapható Ilford Wetting Agent (700Ft) cseppteleníto oldatban is megmosom, ennek nem biztos hogy sok értelme van, de majd kiderül ha elfogy. Ezt 200X-osra lehet higítani, tehát sokáig elég és tényleg csepptelenít. Útána jöhet a szárítás, amit nem kell túl melegre állítani, ha mégis akkor meg kell várni amíg lehül a panel lakkozás elott. A száraz panelt ugyanis be kell fújni fényérzékeny lakkal. Ebbol kétféle van, a TN120-as magyar, és a Positiv 20-as német. A magyar 1550 Ft 135ml, a német 2550 Ft 200ml. 20% a különbség. A lakkozás az egyik legnehezebb feladat. Nos a két lakk nem egyforma! Elso tesztemet a némettel csináltam, sikerült is elsore. De utána a német lakk elkezdett pöttyösödni a nagyobb felületen, és sehogysem sikerült felvinni a panelre egyenletesen, ami nagyon fontos. Akkor vettem zsírtalanítót és csepptelenítot, de ezek abszolute nem segítettek. Ezután vettem magyar lakkot, ez rögtön nagyon szépen terült a panelon. Viszont ezzel meg az elohívásnál voltak mindeféle gondjaim (nem jön le, túlságosan lejön, a vékony vonal eltunik, a vastag meg még nem pontos, maszatos, életlen...), egyszer alá is mart, így újra áttértem a német lakkra, ami továbbra is "pettyesen terült".Viszont ha ráfújok még rétegeket, akkor idovel kisimul :-). Így aztán 3-4 rétegnyi német lakk kell a panelra ami elég sok (magyarból is ennyi kell különben alámar vagy feljön az egész még az elohívásnál). Azt vettem még észre, hogy a magyar lakk akkor is jól terül ha forró panelre fújjuk, a németet viszont mindenképpen hidegre kell fújni különben nem lehet vele mit kezdeni. A német szépen hívódik és nem mar alá a sav. Ez nagyon fontos, és a magyar lakk alámaródási és hívási problémáit sehogysem sikerült megoldanom, ezért errol végleg letettem. Lehet spórolni a lakkal, mert 4 réteg lakk az borzalmsan sok foleg nagyobb panelre! Ennek érdekében a zsírtalanítás után a panelt szárítsuk meg hajszárítóval, majd lakkozás elott törölgessük meg tiszta ronggyal. Így csak 1 réteg nem túl vastag lakk is elegendo, így a lakk 4X annyi ideig is elég!

Ha mindez megvan, a lakkozott panelt tegyük újra a szárítóba. Ez nálam 15 perc, de nem engedem felizzani a futoszálat, mert szeritnem a nagy melegre érzékeny a lakk, foleg a német. Mindegy, 15 perc alatt szépen megszárad "lassú tuzön". Utána a másik oldalt is befújom, ugyan úgy, egyenletesen. Ezt is berakom a szárítóba, de mivel ekkor is melegszik a már lakkos elozo oldal, így ez kétszer lesz megszárítva, ami valahogy hat a lakkra, mert a végén nem is lesz egyforma színu a két oldal (foleg magyarnál, az egyik zöld lesz, a másik barna). A németnél azért mind a két oldal nagyjából kékes marad. Nameg gyakorlatilag kézzel lehetetlen két egyforma vastag réteget fújni, így végül mindkettonél más a megvilágítási és az elohívási ido, ami nagy gáz...

Tegyük fel hogy megszáradt mindkét oldal, és az elso oldalt nem csesztük el miközben a másodikat szárítottuk... Ezután a panelt be kell tenni a kiprintelt filmek közé úgy, hogy a film emulziós oldala a panel felé legyen. Kétoldalas nyáknál zacskót kell ragasztani a filmbol, így látszik is mennyire pontos a nyomtatás ami az átmeno furatoknál lényeges. Ezután 2 átlátszó plexi vagy üveg közé kell szorítani az egészet. A plexiket 6 ponton csavarozom össze miután közéraktam a panelt. A plexi legyen minimum 5mm vastag, különben elhajlik a világítás közben a melegtol, és a fény a film alá világít, ami az egyik legnagyobb probléma. Ettol az elohívás nem lesz elég "éles", zavaros lesz az eredmény, esetleg néhol a sav is alámar. Én is próbálkoztam vékonyabb plexivel, meg a vékony plexi utólagos merevítésével, de nem ér semmit az ilyen toldozgatás. 2 vastag plexi vagy az üveg a jó megoldás, az OBI-ban lehet kapni, jó drága, 600 Ft van kírva oda ahonnan elveszed, de a pénztárnál a vonalkódolvasó szerint a duplája, így végülis egy 50X50cm-es darab plexi 1200 Ft kürül van. Tehát megvilágítjuk az egyik oldalt majd a másikat úgy, hogy a plexi (üveg) megfordítása közben nem kapcsoljuk ki alámpát, és nem is nézünk bele :-). Ez nálam 3-4 réteg német lakknál 5-6 perc, de egy rétegnél is ugyan ennyi :). Ha az egyik oldal láthatóan vastagabb, akkor arra az oldalra 7-8 percet világítok, ez idovel szemre felismerheto. A megvilágítási idot egyébként ki kell kísérletezni, mert sokmindentol függ.

Nagyobb méretu paneleknél az 5mm vastag plexi is kevés lehet. Mint írtam, az egyik legnagyobb probléma, ha a film nem fekszik teljesen szorosan a panelre világítás közben. Így elofordulhat, hogy nem plexi, hanem üveglap közé kell fogni a filmet és a panelt a világításhoz. B5-ös méretnél ez a probléma már tisztán jelentkezik. Üvegnél megnövekedhet a világítási ido, de mindeképpen jobb eredményt ad mint a plexi!

A megvilágítás akkor jó, ha látszik a mintázat a lakkon még elohívás elott. A fekete csíkok alatt fényesebb sárgás-kékes, a megvilágított részeken barnás-lilás lesz a lakk, attól függ éppen milyen kedve van. A magyar lakk színügyekben számomra totál követhetetlen. Ezután jöhet az elohívás. Az elohívó (TN140, 400Ft, egyszer használható, és nagyon fogy) nagyon eros lúg, és szinte biztos hogy kézzel be kell segíteni, ezért gumikesztyut kell használni különben tönkreteszi a kezed. Szóval elore el kell készíteni az elohívót 10/1-hez higításban, majd mehet bele a megvilágított panel. Közben érdemes felvenni a gumikesztyut, és odakészíteni egy kis vattát a közelbe, mert a panelt tutira ki kell venni idovel, vattával lesimogatni róla lakkot, majd végül ahol nehezebben jön ott külön dörzslgetni kell a vattával, úgy, hogy a már elohívott rélszeket ne érje a lúg. Ez nagyon király módszer, ha nagyon elszámoltuk magunkat kétoldalas panelnál a megvilágításkor, egy fél óráig is elszórakoztathat minket... Közben néha lúgot kell tenni még az oldatba mert az egyre gyengül, de ha sokat teszünk lekapja a csíkokat is a panelról.

Tegyük fel hogy sikerült az elohívás, ekkor már célegyenesben vagyunk, bár ezután már nekem alámart egy párszor, igaz csak magyar lakknál, a német lakk elohívás után már stabil. Ezután még be a szárítóba, hogy száradjon rá a maradék lakk még jobban, közben az elohívót ki lehet önteni, és elokészíteni a maratót, ami lehet a TN150 készen (400Ft, többször felhasználható) vagy lehet vegyszerboltban szilárd vaskloridot kapni, ezt kell vízben feloldani + sósavat hozzáönteni. A maratás már nem olyan vészes mint az elohívás, ez vagy sikerül, vagy nem, és nem kell kézzel túrkálni benne. A sikeres maratás után Acetonnal lehet lemosni a maradék lakkot, majd végül védolakkal bevonni forrasztás elott vagy után. A védolakk lehet egyszeru Akrilan, vagy TN180-as. Én az Akrilan-t jobban szeretem.

A legprecízebb nyákot akkor kapjuk, ha a filmet nem kiprinteljük, hanem levilágíttatjuk. Ezt egyszer megéri végigcsinálni. A film pontos és precíz lesz, óriási felbontásban. Kétoldalas paneleket is teljes biztonságggal meg lehet vele csinálni, a film maga többször felhasználható, és megspórolható a nem olcsó Densito spray ami a printeléshez kell. A másik legfontosabb dolog az alávilágítás kiküszöblése. Ezt vagy nagyon precíz rögzítéssel, vagy megfelelo vastagságú üveglappal lehet megoldani. Az alávilágítás elofordulása a plexi egyik nagy hátránya. Minden világítás elott meg kell nézni a filmet, hogy szorosan fekszik-e a nyákon. Ha nem, akár el se kezdjük megvilágítani. A harmadik (nem idorendi sorrendben) kritikus pont a lakkozás. Ennek "titka", hogy a panelt zsírtalanítás után hajszárítóval szárítsuk ne csak úgy simán a szárítóba tegyük, és lakkozás elott közvetlenül töröljük meg tiszta ronggyal. Így az elso oldal szárítása után a második oldal is szépen lakkozható, egy rétegnyi lakkal.
Ha sikerült akkor fúrás, beültetés, forrasztás, tesztek, és már kész is vagyunk :)

(A honlap címét -ahonnan letöltöttem- már nem tudom)

Ha valakinek van valami jó ötlete, esetleg újabb módszere, kérdése van, az írjon a FÓRUM-ba, vagy E-MAIL-t!!!